Hozzáadás a kedvencekhez Kezdőlapnak! 2010. július 31. szombat - Oszkár
Főoldal Sportrék Extrák Linkek Kapcsolat
Rally Tereprally Kézilabda Labdarúgás Sporton innen Sporton túl
Legújabb galéria


Motor Országos Bajnokság Hungarorin 2010
Sportré

Budai Marcsi interjú

Tovább folytatódik a navigátorlányok bemutatásának sorozata.


 

Nálad, hogyan kezdődött a rally szenvedély?

 

Nálunk családi program volt a versenyre járás. Kaposváron lakunk és hozzánk közel Pécs van, így először csak a Mecsek Rallyra jártunk családilag. Árpádtető Antalffy kanyar volt a mi állandó szurkolói helyünk. Aztán idővel már átjártunk Orfűre meg Magyarhertelendre is. Mi nem nyaralni jártunk hanem versenyekre. Tulajdonképpen a pályák szélén nőttünk fel a nővéremmel együtt.

 

 

És a versenyzői karrier?

 

Apu versenyzett amióta csak visszaemlékszem.  A nővéremmel együtt is mentek egy időben. Ezek után az indíttatást nem kell magyaráznom. Sógorommal Maricsek Mikivel indultam először. 3 versenyt mentünk együtt. Kettő Mikulás rallyt és egyszer Komlón RTE-be. 2004-ben Elek Pisti ment egy versenyt a mi Corollánkkal és akkor ismerkedtünk össze. Aztán a Mikulás rallyn egymás mellett szervizeltünk akkor kérdezte meg Elek Pisti a sógoromtól, hogy milyen velem versenyezni. Miki meg azt mondta, hogy érződik a versenyzői vérem. Persze ezt már csak később mesélte el nekem. Szóval eljött 2005, és közeledett az Eger rally ideje. Tréning előtt egy héttel csörög a telefonom és anyukám volt az, majd a telefonbeszélgetésünk végén elmondta, hogy Elek Pisti telefonált nekik, hogy mit szólnának, ha én mennék Vele Egerbe… Rövid konzultálás és „anyu ne hülyéskedj már” után megegyeztünk, hogy igent mondok.

 

Hogyan jutottál az eszébe?

 

Talán azért mert még fiatal vagyok, és mivel nem sok versenyen indultam, talán könnyebben tudom megtanulni azt a fajta itinert, amit ő használ, mint aki évek óta  a hagyományos itinert diktálja. Teljesen más itinert írunk, mint az átlag. Először a sebességi fokozatot majd a kanyart diktálom vissza.

 

Eger rally előtt nem is ültetek egymás mellett versenyen?

 

A Ring-rallyn ment a Corollánk, és verseny előtt elmentünk a ring-külsőn egy kicsit autózni. Diktált nekem egy-két kilométert, azt visszamondtam és aztán azt mondta, hogy rendben van mehetünk.

 

Ez azért nagy bátorságra vallott mindkettőtök részéről!

 

Úgy érzem, hogy lassan összecsiszolódunk de akkor tényleg nagy bátorság volt úgy összeülnünk, hogy nem ismertük egymást. Noszogatni sosem nem kellet, hogy gyorsuljon mert mindig elég vadul közlekedik, de csak a versenypályán! Próbálom a féket tartani a kezemben. Meggyőződésem hogy tavaly amikor Budapest rallyn beestünk az árokba és megforogtunk akkor nekem már szólnom kellett volna hogy lassítson. Addig a pillanatig amíg még nem estünk, én teljesen megbíztam benne és el se tudtam képzelni, hogy baj is érhet. Azóta már többször is rászólok szakaszonként is, hisz többet ér annál bármi, mint egy nullás verseny…

 

Térjünk vissza a Budapest rallyra, hogyan pördültetek meg?

 

Szorospatak nevű gyorsaságin egy balos jobbos kombinációban a bal megdobott minket és még ráadásul nagy tempóval is érkeztünk, szóval a levegőben már Pisti nem tudott korrigálni, orral a partoldalnak futottunk és a Mitshu megfordult. Az egész autó összetörött, csak az én ajtóm maradt épen. Nem volt nagy esés, de rengeteg tanulsággal járt.

 

Ezek után hogyan értékeled az első éveteket?

 

Vegyes érzelmekkel teli. Rengeteg műszaki problémával küszködtünk. Sajnos csak kétszer értünk célba, Kassán és Szombathelyen. Mindkétszer az előkelő harmadik helyen. Ezek a versenyek bebizonyították, ha nem kell műszaki problémákkal küzdenünk, akkor nagyon szép eredményeket érhetünk el.

 

2006-ra autót cseréltetek!

 

Igen. Apukám vett egy N-es Subarut Béres Józsikától. Ennek az autónak nagyon jó volt a híre. És én is nagyon szerettem volna úgy versenyezni, hogy ott van a családom, legalábbis a szervizparkba mindig visszatérek hozzájuk.

 

Amikor te elindultál először az első osztályban ott a versenyzőtársak hogyan fogadtak?

 

Mindenki nagyon kedves volt hozzám. Oroszlán Tibiék kocsijával mentünk, nagyon sokat segítettek és nagyon jól esett a bíztatásuk, segítségük. Úgy érzem elfogadtak lány létemre is. Elég sokan vagyunk már navigátor lányok és, hogy tavaly Bahor Bea bajnok lett nagyban nőtt az elfogadottságunk szerintem. De azért hétvégenként egy kicsit fiúsítva vagyunk. Bár amikor most Fehérváron ott voltunk Asi baleseténél Nyirfás Juli barátnőmmel egyetemben, eltörött nálunk a mécses és remegtünk mint a nyárfalevél. Megijedtünk nagyon, főleg Juli, aki végignézte a borulást, és hát ilyenkor kibukik, hogy azért nekünk női lelkünk van..

 

 

Szoktad fejleszteni a navigátor tudásodat?

 

Mivel még nem régóta csinálom, ezért mindenképpen. Pisti is rengeteget segít mivel navigált annak idején. Versenyek után sokszor átböngészem a belső kamerás felvételeinket, mit lehetne még javítani.

És nem utolsó sorban Julival is összejövünk és együtt nézegetjük, elemezgetjük egymás videóit, illetve a verseny összefoglaló dvd-it.

 

 

Szép látvány lehet amikor két törékeny huszonéves leányzó teljes átéléssel nézi a verseny felvételeket!

 

Pedig versenyek után egy este mindig ez a program! Amúgy amikor felköltöztem Pestre akkor teljesen véletlenül az ő házukba vettünk lakást, így csak átcsattogok a 4. emeletre Hozzá, vagy fordítva. Egyébként nagyon-nagyon jó barátnők lettünk, és nagyon örülök, hogy pont oda költöztem, mert Ők (Juli, Anyukája, Tibi, meg persze kis állataik) lettek az én 2. családom.

 

Ti már mentetek WRC-vel is!

 

Igen a tavalyi évben apukám honorálása okán elindultunk a másodosztályú Kapos rallyn a Toyota Corollával. Fantasztikus volt és most már megértem azokat,akik a wrc után már nem nagyon akarnak visszaülni semmi másba. Talán nem is a gyorsulása volt a fantasztikus érzés, hanem a megállás, a fékerő.

 

Vannak babonáid?

 

Hú rengeteg van, és Pistit nagyon meg tudom őrjíteni ezekkel. A leges legfontosabb az anyukám kendője, amit mindig a fejem mellé a bukócsőre kötök föl. A kijelentéseket mindig le kell kopogni!!  Fekete macskára mindig vigyázni kell! Mivel Miskolcon célba értünk és azt az én autómmal tréningeztük le, most Fehérváron is legalább a prológot azzal kellett bejárnunk. De ez nem jött be, így a továbbiakban nem alkalmazzuk. A másik fő babona a nyolcas szám. Nem lehet a számok összege 8. Sem rendszámé, sem rajtszámé. Fehérváron 17-es rajtszámmal indultunk, és mivel 1 meg 7 az 8 nem is sikerülhetett a versenyünk.( Marcsiék öt féltengely törést voltak kénytelenek elszenvedni a Duna-Alba rallyn szerk. ) Ezek voltak a fő babonák és még vannak apróbbak is persze.

 

Mikor költöztél fel Budapestre?

 

18 éves koromban rögtön érettségi után. Felvettek a Nemzetközi Üzleti Főiskolára és egyedül egy albérletbe költöztem. Most jelenleg harmad éves vagyok és éppen a gyakorlatomat töltöm a MOL marketing részlegénél.

 

Mi leszel ha elvégzed az iskolát?

 

Közgazdász leszek, és még szeretném a marketing végzettséget is megszerezni. Így negyedik év végére ha minden jól megy két diplomám lesz.

 

Mik a rallys terveid?

 

Szeretnék magyar bajnok lenni! Addig csinálni, amíg férjhez nem megyek és gyerekeket nem szülök.

Én úgy tíz évre tervezem. Egyenlőre azért megelégednék egy kategória futamgyőzelemmel is persze. Pisti már nagyon ígéri.

 

 

 

Nagyon-nagyon szeretném megköszönni anyukámnak és apukámnak, hogy biztosítják számomra azt hogy ezt a sportot űzhessem. Pistinek a rengeteg segítséget, amit kapok tőle, és a lehetőséget, hogy Vele versenyezhetek. Nővéremnek, Sógoromnak és Barátaimnak pedig a sok-sok bíztatást.

Marcsi munkássága képekben
http://www.sportre.com/sportre.php?SP[0]=gal&SP[1]=155

©Sportré 2006-2010. Design, programozás, hosting: Opnet Informatika